A Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület

Gömörszőlős egy alig 90 lelkes települése a határon inneni kis Gömörnek. Vonzó természeti környezet, történeti, néprajzi örökségének felmutatása révén lett megye – és országszerte ismert településsé. Itt alakult meg 1959-ben egy lelkes lokálpatrióta közösség összefogásával a Tompa Mihály Emlékbizottság, amely 2000-től Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület néven működik tovább.

Az alapító tagok Dél-Gömör településein lakó, a közéletben valamilyen szinten tevékenykedő személyek voltak, - tanítók, tanárok, hivatalnokok vagy csak a közösségért, az ügyért tenni akaró lokálpatrióták.

Alapító tagok, törzstagok, támogatók:

Az elmúlt évtizedek alatt a szervezet felvállalta a dél-gömöri települések történelmi, néprajzi, településtörténeti és természeti értékeinek gyűjtését, ápolását. Rendszeresen szervezett és szervez helyi, térségi és megyebeli résztvevők számára honismereti, művészeti és kézműves táborokat és egyéb kulturális rendezvényeket. Közreműködik a térség természeti értékeinek feltárásában, védelmében, azok turisztikai célú bemutatásában. A kezdetektől fogva számos határon inneni és határon túli intézménnyel, civil szervezettel tart fenn jó munkakapcsolatot.

Korán felismerték, hogy a szerepnélküliség sorsára ítélt aprófalvak megmaradásának fontos lehetősége a hagyományok, kulturális értékek megőrzése, a turizmusba való bekapcsolása. E felismerés szülte az elhatározást, hogy az egyesület széles helyi társadalmi összefogással Dél- Gömörben több állandó kiállítást és bemutató helyet hozzon létre.

E célból igen jelentős és példaértékű szellemi és tárgyi hagyománygyűjtést indított el.

Először négyesztendős gyűjtőmunka után 1963-ban Kelemérben a Tompa Mihály Emlékmúzeumot hozták létre. Ez időben a gömöri lelkész költő emlékét igyekeztek feledtetni. Az országban fellelhető Tompa emlékhelyek mostoha sorsra jutottak, sorozatban pusztultak. A rimaszombati szülőházát a második világháborúban bombatalálat rombolta le, szobrait helyükről eltávolították megrongálták, az életútjához kapcsolódó épületek is sorra pusztultak. A megalakult Emlékbizottság erkölcsi kötelezettségének érezte az elfelejtett költő hagyatékának feltárását, gondozását, közfigyelembe való ajánlását.

Az emlékmúzeum mára a Tiszáninneni Református Egyházkerület Sárospataki Kollégium Nagykönyvtára Tudományos Gyűjtemények gondozása alá került. A Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével kiállítása 2003-ban felújításra került, Összezúzott lant címmel mutatja be a Tompa relikviákat.

Kelemérben a műemléki templom előterében alakították ki a dél-gömöri és Sajó-vidéki fejfákból álló sírjelgyűjteményt, amely Faggyas István egyesületi tag, helytörténeti kutató gyűjtése. A ma is látható kiállítás ifj. Dobosy László fotóival egészült ki.

A kör közreműködésével szobrot is avattak: a keleméri emlékház előtti téren Andrássy Kurta János szobrászművész által készített mellszobrot.

Gömörszőlősön a műemléki református templomban létesült a „Festett famennyezetek és berendezések Észak-Borsodban és dél-Gömörben” c.templomi állandó fotókiállítás. A kiállítás gazdag anyaga idős és ifjú Dobosy László mintegy 1500 fotóval dokumentált gyűjtésének válogatott anyaga.

Létrehoztak az egykori iskolához tartozó gazdasági épületben egy néprajzi gyűjteményt, amelyet az épülethez tartozó kertben egy szabadtéri bemutató résszel, népi gazdálkodást és erdőgazdálkodást bemutató egységgel bővítettek.

Emlékhelyek létesítése

A kör közreműködése által több emlékhely létesült, így a már említett keleméri Tompa Mihály mellszobor, a Tompa gömörszőlősi lelkészi szolgálatát megörökítő templomi emléktábla.

A volt iskola 1824-ben épült kőtornácos épületének egykori tantermét képzőművészeti kiállítások rendezésére alakították ki, ezzel létrejött az egyesület következő kiállítási egysége, a Kisgaléria. Itt számos időszaki kiállítást rendeztek, elsősorban gömöri, vagy Gömörhöz valamilyen szállal kötődő alkotók kapnak bemutatkozási lehetőséget, de a múlt közismert művészei, így Borsos Miklós, Holló Barnabás, Kós Károly munkáit is láthatta a galéria közönsége.

Néprajzi gyűjtés, publikálás, szervezeti élet

Az egyesületi tagok Dél-Gömör népéletéről, néprajzáról, több száz különböző terjedelmű tanulmányt készítettek. Ezekkel rendszeresen részt vettek a Herman Ottó Múzeum és más megyei szervek által meghirdetett Istvánffy Gyula néprajzi pályázaton. Pályamunkáik jelentős rész díjazásban részesült, valamint a debreceni KLTE Néprajzi Tanszéke és a HOM kiadványaiban kiadásra került.

Az Egyesület tevékenységének fontos eleme a természeti értékek és az épített örökségünk védelme. Számos gömöri településen több, faluképet meghatározó ház az egyesület kezdeményezésére műemléki védettség vagy helyi védettség alá került.

Az egyesület számos kiállítási kalauzt jelentetett meg, a tagok több idegenforgalmi kiadvány társszerzői, turisztikai rendezvények társszervezői, lebonyolítói.

E több évtizedes kultúra-mentő, kultúra-szervező tevékenységért az egyesület több országos és regionális elismerésben részesült. Így 2003-ban megkapta Az év múzeuma díjat, legutóbb pedig a B-A-Z. Megyei Közgyűlés Turisztikai díját. Rendezvényeikkel, létrehozott gyűjteményeikkel megalapozták a térség mai turisztikai arculatát, tevékenységükkel az egészséges lokálpatriotizmust erősítik.

É. Kovács Judit
egyesületi titkár