Meggyúlt szövétnek - tanári konferencia Rimaszombatban

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége november 24-e és 26-a között „Meggyúlt szövétnek” címmel tanári emlékkonferenciát szervezett Gömör nagy fia, az egyszerű nép őre, Tompa Mihály születésének 200. évfordulója tiszteletére Hanván és Rimaszombatban.

Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége november 24-e és 26-a között „Meggyúlt szövétnek” címmel tanári emlékkonferenciát szervezett Gömör nagy fia, az egyszerű nép őre, Tompa Mihály születésének 200. évfordulója tiszteletére Hanván és Rimaszombatban.

Emlékezet, identitás, hagyomány – e három szó köré szőtték a konferencia előadói gondolataikat, hangsúlyozva az emlékezés hitet és reményt adó erejét. Ugyanakkor egyértelművé vált, hogy egy közösen beszélt nyelv még nem jelent igazi közösséget, kellenek hozzá a közösségi élmények, a hagyomány átélése. A hagyomány átörökítésének a családon kívül a legfontosabb helyszíne az iskola, s abban rendkívüli szerepe van a tanítónak. Tompa esetében különösen, hiszen nem hivatalos tananyag. Örvendetes, hogy a gömöri régió pedagógusai nagy számban vettek részt a konferencián, míg a szélesebb régióból kevesebben érkeztek. Ugyanez jellemző a Tompa-kultusz ápolására is, nagyon ritka, hogy nem gömöri is felfigyeljen a papköltő értékeire, de a konferencián erre is mutattak példát.

A Tompa Mihály emlékkonferencia november 25-én már a frissen átadott Csillagházban zajlott. A megnyitóban a Tompa Mihály Református Gimnázium diákjai interaktív összeállítással idézték meg a papköltő verseit, művészetét.

Irodalmi műsor (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A Boldog sziget című verset Gál Laura előadásában kivetítőn kísérhették figyelemmel. Páko Mária tanítványai gitárkísérettel énekelt verseket adtak elő. Szerepeltek az iskola versenydíjas szavalói: Máté Kristóf, Góbis Réka és Nagy Eszter is. A műsort Károlyi Katalin összeállításában láthatták, akinek Ádám Zita, a szövetség alelnöke, a konferencia főszervezője köszönte meg az előadást. A konferenciát Juhász Judit, a tornaljai Kazinczy Ferenc MTNY Alapiskola tanára vezette.

B. Kovács István gömörológus első előadóként Tompát, mint embert mutatta be. Kiemelte, hogy az idén szintén 200 évvel ezelőtt született Arany János mellett a bicentenárium alkalmából sokan nem tartották említésre méltónak Tompát. „Szomorú látlelet” – jegyezte meg. Pozitív példaként hozta fel, hogy Budapesten a Széchényi Könyvtárban viszont tartalmas kiállítása tekinthető meg december 20-ig. „Országosan csendes, hangtalan volt a megemlékezés” – mondta.

Kiemelte az idei tanári konferencia fővédnökét, a Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesületet, mely Tompa Mihály-emlékévet hirdetett, igyekezve ellensúlyozni a hallgatást, programokat, kiállításokat szerveztek, kiadványokat jelentettek meg. „Tompa Mihály művei megszámlálhatatlan kiadásban jelentek meg, s idén megjelent egy átfogó bibliográfia is” – jegyezte meg. A B. Kovács István szerkesztésében 2017-ben megjelent Lant és biblia című könyvben megjelenik a költő megannyi arca is.

B. Kovács István (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A serkei születésű S. Szabó József debreceni egyetemi tanár monográfiáját vette alapul, aki jól ismerte azt a kort. Az Arannyal folytatott levelezés is megjelent itt. Az előadó az Ima a hazáért részlettel jellemezte Tompát, mint prózaírót. Gyóni Géza Tompa Mihályról írt versét is fontosnak tartotta kiemelni.

„Az utóbbi időszakban Tompa Mihály-ügyben nagyon sok minden történt. Az emlékét megörökítő helyeken Tompa a gömöriek számára fontos élő hagyomány. Köszönet mindenkinek, aki nem gömöri, s ápolja emlékét” – mondta B. Kovács István. Megjegyezte, hogy Pósa Lajossal ugyanígy vagyunk. Az országos közvélemény nem vesz róluk tudomást. Krúdy Gyulát is idézte, aki szeretettel és megbecsüléssel fordult Tompa életműve felé. Gorzó Gellért premontrei szerzetes szerint Tompa élete ikaruszi élet. „Nem Tompának van szüksége rá, hogy felemlegessük, hanem nekünk van szükségünk őrá” – zárta előadását.

Tompa Mihály és Arany János levelezéséről szólt Szűts Novák Rita irodalomtörténész, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, aki februárban kezdett foglalkozni Tompával.

Lant és biblia és a Gömörország (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Szűts Novák Rita irodalomtörténész hangsúlyozta, a két költő barátsága 1847-ben levelezéssel indult. Kitért Petőfi és Tompa konfliktusára, melyben Arany békítő szerepet vállalt. 1850-ben találkoztak először, amikor Tompa felkereste Aranyt, s rögtön megkedvelték egymást.

Toldy Ferencen kívül Arany levelezése a legkiterjedtebb irodalmi levelezés. Tompa azt gondolta, hogy a levél tartalma csak rá és a címzettre tartozik. Arany ellenkezőleg, ő rendkívül fontosnak tartotta, hogy a levelezést az utókorra hagyja. Arany László őrizte a levelezés dokumentumait.

Társaságban jó kedélyű, szórakoztató volt, aki szeretett iszogatni, szivarozni, kártyázni. Sokféle emberrel levelezett. Bajzának írta az első leveleit, szép volt a külalak és a tartalom is, hiszen meg akart felelni – jegyezte meg. „A lélek él: találkozunk” – írta Tompa Aranynak, mikor már betegeskedett.

Szűts Novák Rita (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A lelki béke olajágáról Pocsainé Eperjesi Eszter, a sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Múzeumának igazgatója szólt. Úgy véli, hogy Tompáról, mint lelkészről kevesebb szó esik. „Az imádság a keresztyén embernek lélegzetvétel” – mondta. Kifejtette, hogy Tompa hite olyan szilárd volt, hogy már életében megvallotta a feltámadás reménységét. „Szorgalmasan forgatta az imádságos könyveket” – mondta.

Tompa igehirdetései üzenetközpontúak, a természetprédikációit is a kor hangulatában adta elő. Az egyházi irodalom egyik legszebb alkotása a nők számára írt kötete, az Olajág, melynek hasonmás kiadása 1911 óta most jelent meg először. „Lelki békét adott neki ez az imakönyv. Tompa sok cím közül válogatott, köztük volt a szövétnek is, ezért nagyon találó, hogy ennek a konferenciának ezt a címet adták” – mondta Pocsainé.

Pocsainé Eperjesi Eszter az Olajág kiadványt mutatja (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Bemutatta a Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület által frissen megjelent kiadványt, melyhez ő maga adta az eredeti példányt, hogy azt lapokra szedve be lehessen szkennelni. A könyv első részében elmélkedések és fohászok vannak. Tompa imába foglalja a hazát, s a nőiséget.

Tompa a szájhagyományban címmel a gömörszőlősi E. Kovács László, a Tompa Mihály Kulturális Egyesület alapító elnöke tartott előadást. „Sokan nem tudják, hogy jeles néprajzkutató is volt” – mondta Tompáról. Kitért arra, hogy Gömörszőlősön létrejött a Virágregék kertje, de művelődési központot is neveztek el róla Putnokon és Tornalján is.

A Tompáról szóló anekdotákat ugyancsak megosztotta a hallgatósággal. Ő is megerősítette, hogy Tompa nagyon tisztelte a nőket. „A jó feleség Isten legnagyobb ajándéka” – vélte Tompa, aki a természetet és a rendet szintén nagyon szerette. Felolvasta a legérdekesebb történeteket, melyeket még 2002-ben szedett csokorba. Üdvös lenne ezt a kötetet is újra megjelentetni – mondta.

E. Kovács László, aki hamarosan betölti a 95. életévét (Fotó: Pósa Homoly
Erzsó/Felvidék.ma)

A folytatásban a pedagógiai projektnap résztvevői számoltak be tevékenységükről, s mutatták be a produktumaikat, hiszen ebben az esztendőben azoknak is Tompa Mihály volt a témája. Pusko Enikő, a sajógömöri alapiskola tanára kiemelte, hogy a projektmunka nagyon hasznos az oktatásban. Fejlesztik az anyanyelvi, a kezdeményezőkészségi, a szociális, s a digitális kompetenciát. „A gyerekek számára örömforrássá tesszük így a tanulást” – hangsúlyozta.

A Tompa-hagyományokról Angyal László, a Tompa Mihály Alapiskola tanára és Molnár Beáta, a Tompa Mihály Református Gimnázium igazgatója szóltak. Tompa példaként szolgálhat a fiatalok számára, mindkét intézményben mellszobra van a költőnek, s Tompa-hetet is tartanak.

A református gimnáziumban a tanévnyitókon az igazgató Tompát idézi, a ballagás része Tompa szobrának a megkoszorúzása is, s a tanórákon ugyancsak foglalkoznak a költővel. Az alapiskola idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját, melyet 2018-ban ünnepelnek, de 2017-et Tompa bicentenáriumának szánták egész éven át tartó programsorozattal. Az intézmények társszervezői az országos Tompa Mihály szavalóversenynek.

Molnár Beáta és Angyal László a két rimaszombati iskolának a Tompa-hagyományairól szólt (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

A Tompa-kultusz őrzését Újváry Mária, a putnoki Tompa Mihály Kulturális Egyesület elnöke vázolta. „Erkölcsi kötelességünknek éreztük az értékmentést, ami az utolsó órákban történt” – mondta. A Tompa Mihály-emlékévet már 2014-ben elkezdték, 2016-ban pályázatot nyújtottak be, s Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét nyerték meg fővédnöknek. Az év folyamán több kiadványt jelentettek meg, új könyvsorozatot is indítottak Gömöri múlt és jelen címmel, melynek első része: Írások Tompa Mihályról, az ötödik a Virágregék, a hatodik pedig a bibliográfia. Az emlékév folyamán vándorkiállítási anyag készült, Máger Ágnes a versekhez illusztrációkat és emlékérmeket készített, de egyéb művészeti alkotások is születtek. A költői életmű méltó helyre való emelése érdekében B. Kovács István, Imolai Lenkey István, Nagy Ákos Róbert esperes, valamint Pocsainé Eperjesi Eszter több helyszínen is előadásokat tartottak.

„Nem fejezzük be az ünnepségeket, remélem, hogy jövőre is sok helyen találkozunk, hiszen Tompa Mihály halálának 150. évfordulójára emlékezünk” – mondta Újváry Mária.

A konferencián bemutatkoztak a rimaszombati református gimnázium diákjai, akik Tompa és a hanvai gyülekezet projektet dolgozták ki Molnár Beáta és Ádám Lilla szakmai irányítása mellett. Színre vittek egy rendhagyó presbiteri gyűlést, istentiszteleteket, zsoltárokat énekeltek. A Mit láthatott Tompa Mihály a hanvai templomdombról? című projekt már a Bátkai Alapiskola tanulói munkájának a címe, amely azért is különleges, mert egyedülálló technikával dolgoztak, s abba az MTA SZTAKI eLearning Osztálya is bekapcsolódott.

A bátkai alapiskolások produktumának bemutója a tanári konferencián (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Gyurán Ágnes igazgatóhelyettes és Ondrejcsák Csilla vezetésével így az iskola tanulói az egyik legújabb K+F fejlesztés alkalmazását próbálták ki és kedvelték meg.

Végül összefoglalóként levetítették a fővédnök szervezet megbízásából a Putnoki Városi Televízió által készített, Tompa Mihályról szóló kisfilmet. A film az 1902-ben emelt rimaszombati szoborral indít, majd Rimaszombat és Igrici következik, a gyermekkor helyszínei. Tanulmányait 1832-től Sárospatakon folytatta, itt nyilatkozik Pocsainé Eperjesi Eszter, a sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Múzeumának igazgatója.

1846-ban fejezi be tanulmányait, a papi vizsgát Alsóvadászon teszi le. Szobra áll az iskolakertben, mindenkor szeretettel gondolt iskolájára. 1855-ben Arany Jánossal is visszament Sárospatakra és Hanván is meglátogatta Arany, ezt táblák is jelzik. Csinos ifjú volt, központja a társaságoknak, országos hírű költővé vált, rendszeresen publikált a Nép barátja című lapban.1848-ban tábori papként részt vett a schwechati ütközetben. Papként meghívást kapott Bejébe és Kelemérre. 1849-ben nősült meg.

Allegorikus költeményei kéziratos formában terjedtek. Dalba foglalta a virágok történetét. Hanvára 1851-ben került, erről Nagy Ákos Róbert esperes nyilatkozik. Lenkey István bibliográfus kiemelte, hogy az Olajág könyve nyolc kiadást is megélt korában, melyet felesége egzisztenciájának biztosítására írt. 1868. július 30-án hunyt el, Hanván helyezték örök nyugalomra, sírkövén Arany János versét olvashatjuk. A film epilógusában E. Kovács László, a Tompa Mihály Kulturális Egyesület alapító elnöke nyilatkozik.

Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke zárszavában kiemelte, hogy Tompa hiteles életével nemzedékeket tanított. Tompa emlékezetét megőrzik a gömöriek, s tovább örökítik a költő életművét – mondta. A konferencián gazdag gondolati tárháza jelent meg. „Az értékőrzés igaz feladatán túl, örömünk, elesettségünk, jövő tervezésünk óráin vegyük kézbe a költő verseit, imáit, lelki békénk megteremtése érdekében, hogy figyelmeztessen közösségi feladatainkra” – mondta Ádám Zita, akinek a konferencia megszervezéséért Fekete Irén, az SZMPSZ irodavezetője mondott köszönetet.

Fekete Irén és Ádám Zita (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Az est folyamán Tóbisz Tinelli Tamás előadóművész Tompa-estjére került sor a rimaszombati református templomban. Közreműködött a Blaha Lujza Vegyeskar, a Gitárossokk, a Csillagvirág Páko Mária vezetésével, Gál Laura és Góbis Réka. A műsort Sebők Attila, a Tompa Mihály Református Gimnázium igazgatóhelyettese vezette.

A tanári konferencia már pénteken, november 24-én kezdetét vette Hanván, ahol a református templomban Nt. Nagy Andrea hirdette az igét, közreműködött a Tompa Mihály Vegyeskar. Szólt az egybegyűltekhez Ádám Lilla, a Tompa Mihály Református Gimnázium tanára és Fekete Irén, az SZMPSZ irodavezetője. A nyitóelőadást Tompa Mihály életútjáról Nagy Ákos Róbert esperes tartotta. A hanvai tanulók itt mutatták be projektjüket, melyben Tompát, mint hanvai papot elevenítették meg. A résztvevők megkoszorúzták Tompa Mihály sírját, s lehetőség nyílt a Tompa Mihály-emlékszoba megtekintésére is. Ezt követően érkeztek meg Rimaszombatba, ahol a Tompa nevét viselő téren fejet hajtottak a régi-új helyére visszahelyezett Tompa-szobor előtt, majd a Csillagházban Tompa- és Arany-esten vehettek részt Juhász László, Döme Sándor és Csörsz Rumen István szereplésével.

A konferencia november 26-án, vasárnap tanulmányúttal folytatódik, a résztvevők Tompa Mihály nyomába erednek, s meglátogatják Gömörszőlőst, Kelemért, Sárospatakon pedig a Református Kollégiumot és a Rákóczi-várat.

A konferencia társszervezője a Gömöri Református Egyházmegye, az SZMPSZ Rimaszombati Területi Választmánya, a Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központ, s a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya volt. A programokhoz a támogatást Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Nemzeti Kulturális Alap és az SZK Kormányhivatala biztosította.

Vissza